A startup modell lényege dióhéjban, hogy van egy fejlesztő, aki kitalál egy új szobabérlési rendszert, közösségi hálót, chat programot, azonban lyukas a zsebe. Az éleslátású befektető kiszúrja a nagyszerű projektet, majd megtámogatja pár milliótól pár százmillióig terjedő összeggel és irány a világhírnév! Az olyan nagyvállalatok, mint a Google, Facebook, Snapchat, ilyen úton jutottak oda, ahol ma tartanak.
Azonban ahhoz, hogy lapot kapjon valaki ebben a játékban nem elég csupán egy jó ötletet villantani. Azok a befektetők, akik nem kis vagyonokat ölnek egy cég felfuttatásába, nem olyan cégekbe akarják rakni a pénzüket, amelyek az elbukó kétharmadba tartoznak, hanem azokba, amelyek busásan megtérítik a befektetett tőkét 5 év múlva. A modern alkímia az, hogy megmondjuk melyik cég az a szuper 1%, ami nem csak túlél, hanem pénznyomtató sebességével fialja a profitot.
Lássuk, hogy befektetőként milyen szempontokat érdemes figyelembe venni! Ha cégünk van, gondolkozzunk el, hogy mennyire láthat vajon kockázatosnak minket egy befektető!
1. A termék piaci illeszkedése
A legtöbb elbukó projekt vezetője talán még (vagy legfőképpen) önmagának sem vallaná be, de projektje azon dőlt be, hogy nem tudott olyan terméket vagy szolgáltatást szállítani, amiért a vásárlók hajlandók fizetni. Ne is várjuk, hogy szélesre nyílnak a befektetői tárcák, ha csak mi állítjuk a termékről, hogy milyen jó, de nincs rá kézzelfogható bizonyíték. Ellenben, ha van már párszáz rajongónk, aki nemcsak, hogy fizet a termékért, előfizet a következő körre és még az ismerőseinek is büszkélkedik ezzel, akkor nyert ügyünk van a befektetőnél.2. Minőségi kockázat
Az utóbbi évek legnagyobb startup buktája, a Theranos, tipikus példája ennek. Nagyszerű csapat, nagyszerű sztori, nagyszerű piac, csak épp az ígéretet nem sikerült leszállítani. A befektető mindig örömmel látja, hogyha már van valami a dobozban, nem csak egy ígéret. Lehet ez akár egy, a legfontosabb funkciókat tartalmazó prototípus, akár a full verziós késztermék is.3. Csapatkockázat
Bármilyen jó is egy ötlet, bármilyen szép is a prototípus, de megfelelő emberek kellenek, akik sikerre tudják vinni a terméket. Ahogy mi sem szívesen szállnánk fel arra repülőre, aminek a kapitánya egy frissen levizsgázott kezdőpilóta, vagy feküdnénk be a kés alá egy szívműtétre, ha a sebész egy még csak boncteremben gyakorolt kezdő orvos, úgy a befektető sem szívesen bízná pár millió dollárjának a kezelését, olyanokra, akik még soha nem foglalkoztak üzlettel. A befektető alaposan megvizsgálja, hogy a csapattagoknak van-e jártassága értékesítési, termékfejlesztési, pénzügyi, és egyéb fontos területen.4. Toborzási kockázat
Ha esetleg a csapatunk tapasztalati összege közelít a 0-hoz, az sem baj, mert ma már nagyon sok tudás elérhető a munkapiacról, vagy tanácsadókon keresztül. A kérdés azonban az, hogy valóban be tudja-e szerezni ezeket az erőforrásokat a cég. A világ startup központja nem véletlenül Észak-Kalifornia és Boston és környéke. Ha eldobok egy iPhone X-et, nagy valószínűséggel olyat találok el vele, aki vagy pénzzel, vagy tapasztalattal rendelkezik egy startup építéséhez. A világ más táján… ez nem annyira igaz.5. Értékesítési kockázat
A kiváló termék egy dolog. A fogyasztókon tesztelt termék is egy dolog. Az értékesítés azonban a termék sajátosságaitól függően akár 100 milliós projekt is lehet. Fontos jól megbecsülni a fogyasztó elérésének és meggyőzésének a költségét, különben az is lehet, hogy csak kútba dobjuk a pénzt.6. Piacméret kockázat
A startupok lényege, hogy skálázással akár globális vállalattá is nőhessenek elég gyorsan. Viszont a kérdés az, hogy van-e mire skálázni. A vállalat célpiaca túl szűk, például egy célország, egy tipikus népcsoportjának egy tipikus rétege, aminek a vásárló ereje köszönőviszonyba nincs az igényelt tőkebefektetéssel, akkor a befektető garantáltan hanyatt-homlok menekül majd. Legalább ennyire vészjelző csengőnek számít, ha az alapítók azt mondják, hogy „bárki lehet a vásárló, mert ez a termék mindenkinek jó”. Ami mindenkinek jó, az valójában senkinek nem jó. A legjobb az, hogyha van egy alátámasztott hosszú-hosszú kontaktlistánk, amin a hívásunkra váró potenciális vevők sorakoznak.7. Befektetési kockázat
Senki nem akar beszállni egy végeláthatatlan pénznyelőbe. Ha az alapítók pontosan látják, hogy mit miért kell megvenni a pozitív pénzáramlású működéshez, akkor a befektető is pontosan látja, hogy ő melyik láncszem a sikerrel összekötő láncban.8. Rövidtávú/hosszútávú verseny kockázata
Minden feltaláló terméke hihetetlen újdonság, amit még sose látott a világ. Aztán mikor felkerül a polcra a termék, akkor ott fog sorakozni 100 másik hasonló funkciójú termék között, ami mind valóban a maga módján egy különleges hópihe, de a vevő szemében csak ugyanannak a dolognak az ezredik lehúzós verziója és a nap végén leveszi a legolcsóbbat a polcról. A befektető a verseny hiányát és az öldöklő versenyt is legalább olyan elrettentőnek találja. A legjobb egy nagy általános piacon egy olyan rést találni, amit a termékünk pont be tud tömni, majd egy újabbat és egy újabbat és egy újabbat, így nem kell félni attól, hogy ellopják az ötletünket.A felsorolt kockázatok listája nem is teljes, nem is tökéletes. A mérésükre szolgálhat scorecard rendszer, szakértői véleményezés, vagy bármi más, ami minket megnyugtat. Egy valami azonban biztos. A nagy befektetések olyan cégeket találnak meg, amelyek meggyőző válaszokat tudnak adni ezekre a kockázatokra.
Ha meghallgatnál még néhány példát a fenti tanácsokra, nézd meg ezt az előadást, amelyre a cikkünk is épült:
Érdekel, hogyan tesztelheted a vállalkozási ötleteid gyorsan, könnyen és olcsón online? Végezd el kurzusunkat!