A cikket Zajdó Csaba 2019-es “Agilis Cégépítés” című Academy Talk előadása alapján készítettük el, aminek a teljes, 1 órás verzióját itt tudod megtekinteni.
Hogyan terveznek jelenleg a nagyvállalatok?
Általában már a kérdéses év előtti év Q3 szakaszában megkezdődik a Pre-Planning, amikor a vezetők bekérik az adatokat a menedzserektől, és más felső vezetőktől. Ezután Q4-ben megtörténik maga a Tervezés, amikor off-site eseményekre, tervező hétvégékre vonulnak el a cégvezetők, és a divíziók irányítói, hogy meghatározzák a következő év céljait és azok elérésének stratégiáját. Q1-től pedig megkezdődik a tervek kivitelezése. Ez a tervezési körforgás jellemzi a legtöbb nagyvállalatot.Viszont ahogy Mike Tyson mondta; “Mindenkinek van egy terve mindaddig, amíg meg nem kapja az első pofont.” Nagyon sokszor így van ez a nagyvállalatoknál is. Van, hogy akár már az év elején rájönnek, hogy valami probléma van magával a tervvel, vagy valami külső, esetleg belső faktor miatt a tervek egésze, vagy részlete kivitelezhetetlenné válik. (Erre jó példa a 2020-as koronavírus járvány, amire senki sem számított, és biztosan rengeteg vállalkozás tervét borította fel.) Viszont mivel rengeteg energiát fektettek a terv kialakításába, gyakran a körülmények ellenére is ragaszkodnak a kivitelezéséhez.
Mik az éves tervezés hátrányai?
1. Rugalmatlan
A tervezhetőség és az előrejelzés egyre nehezebbé válik a mai világban, amit például a piaci mozgásoknál, vagy az időjárásnál is jól láthatunk (pillangó effektus). Ilyen kiszámíthatatlan mozgásokra a grandiózus, éves terv képtelen reagálni, így sokszor ahelyett, hogy támogatná a cég előremenetelét, inkább reaktív módszerekre kényszeríti-, vagy a múltban tartja őket.2. HIPPO effektus – Highest Paid People’s Opinion
Az éves tervezések hajlamosak támogatni a HIPPO effektust, azaz azt a gyakori jelenséget, amikor a legtöbbet kereső ember véleménye számít döntő mértékben. A legtöbb esetben ez a cégvezetőre, és a felső vezetőkre szűkíti a kört. Ez nem mindig jár negatív következményekkel, de sokszor teljesen ellehetetleníti egyes kollégák vélemény-nyilvánítását, és limitálja az elérhető inputok mennyiségét.3. Megöli a kreativitást
Az éves tervezés nem teszi lehetővé az emberekben lévő kreativitás kibontakoztatását, a csapatban rejlő lehetőségek kiaknázását, hogy ők is hozzá tehessenek ehhez az egészhez.Hogy működik az agilis cégépítés?
Az agilis cégépítés a következő elemekből áll, amiket az alábbiakban fogunk részletezni számodra:- Vízió
- Célok
- Scorecardok
- Sprintek
1. Vízió
Gondoljunk úgy a vízióra, mint egy csillagra az égen, ami folyamatosan ragyog, és megmutatja, hogy merre kell tartanunk. A vízió segít irányba állni és fókuszálni akkor, amikor elénk tárul a sok üzleti lehetőség, és ki kell választanunk azokat, amik nem illenek bele hosszútávú elképzeléseinkbe.Fontos, hogy a vízió nagy volumenű legyen, beszéljünk akár a teljes cég víziójáról, vagy csak egy részleg céljairól, hiszen a kis célok senkit sem motiválnak. Viszont ne téveszd ezt össze a rövid távú célokkal, amiknek igenis reálisnak kell lenniük.
2. Célok
Mi az Innonic-nál az OKR rendszert használjuk a célok meghatározására, amit egyébként az Intel és a Google is használ. Az OKR az Objectives, and Key Results rövidítése, ami értelmében meg kell alkotnunk a fő, negyedéves célokat (Objectives), és az ahhoz tartozó mérőszámokat (Key Results). Ennek az a lényege, hogy segítse a céget, és a divízióban dolgozó kollégákat abban, hogy a megfelelő feladatokra összpontosítsanak és fókuszáljanak. Az OKR-nek nem célja az, hogy megmondja, mit, és hogyan fogunk elérni, hanem leginkább az, hogy pontosan megfogalmazza, amit el szeretnénk érni.3. Scorecardok
A Scorecardok azok, amik megmutatják, hogy a helyes irányba tartunk-e, és hogy nyerésre állunk-e. Ami ebben a fázisban nagyon fontos az az, hogy valóban azokat a metrikákat mérjük, melyek segítenek minket a helyzetünk felmérésében.A Scorecardokon belül két típust tudunk megkülönböztetni. Ezek nem mások mint a Lagging, és a Leading mérőszámok. A Lagging a múltbéli teljesítményünket mutatja, mint például a bevétel, vagy céges példáktól eltekintve a súlyveszteség egy fogyókúra során. A Leading metrikák olyan számok, amik előre jelzik a jövőbeli teljesítményünket. Ilyen például a megszerzett lead-ek-, a lebonyolított termék demózások száma, vagy a bevitt kalóriamennyiség, és a lefutott kilométerek száma a fogyókúra esetén.
4. Sprintek
A Sprintek olyan 1-4 hetes öntanuló ciklusok, amik mini tervezési, végrehajtási, és visszacsatolási fázisokból állnak. Bár eredetileg a Sprintek a szoftverfejlesztésben voltak használatosak, mára már jól tudjuk, hogy a cég üzleti részében is nagyon könnyen alkalmazhatóak. Ahelyett, hogy 1 évre 2-3 hatalmas céllal rendelkeznénk, helyette inkább akár 25-30-50 kis céllal rendelkezhetünk, amik között képesek vagyunk finomítani az útvonalunkat, a rendszereinket, és igazodni tudunk a külső tényezőkhöz. Ez mind lehetőséget adhat arra, hogy tanuljunk és fejlődjünk.
Kép forrása: http://blog.scrumstudy.com/sprint-changes-additions-to-a-sprint-in-progress/
Hogy néz ki egy Sprint?
A Sprint felépítése teljesen ugyanaz, mint egy éves tervezésé, csak kicsiben. Van egy tervezés része, egy végrehajtás része, és egy kiértékelési része. Ezen kívül vannak hozzá különböző eszközeink, mint például az ötlet backlog, egy új ötlet puffer lista, a sprint backlogok, a kanban tábla, és a roadmap.Honnan szerezhetünk új ötleteket, amikkel feltölthetjük az ötlet backlogunkat?
- Brainstorming meetingek
- Vásárlói interjúk
- Ügyfélszolgálati ticketek
- Konkurens elemzés
- Random ötletek, például egy konferenciáról
Ha tudni szeretnéd, hogy hogy vitelezd ki pontosan a Sprinteket, és gyakorlati folyamatábrákat szeretnél látni, akkor nézd meg Zajdó Csaba előadásának teljes videóját!