Sokat tanulsz, de kevés marad meg belőle? Feleslegesnek érzed képezni magad, mert hiába olvasod el 3x, nem marad meg? A tanulástechnikáddal van a baj, nem az agyaddal. Az alábbi tanácsokat könnyedén felhasználhatod memória fejlesztés céljából- tudományosan igazolt mind.



Rendszeresen veszel részt online kurzuson, kaptál már sok-százezres tréninget, olvasod a könyveket (legalábbis az elejét), és mégsem érzed azt, hogy fejlődnél. A probléma gyökere a legtöbbeknek a tanulástechnikával van, azaz milyen módszertant alkalmazol arra, hogy a fejedbe ne csak bekerüljön, de ott is maradjon a friss tudás.

A módszertani tanácsok alapja nem homeopátiás varázsgomba trip alatti ötletvihar maradványcseppjei, hanem tudományosan igazolt, évtizedes dokumentációval és tucatnyi valós példával alátámasztott érvek, tények, számok. Amiket persze nem listázok ide, mert ez egy blog és nem a Science vagy Nature szaklap, szóval egyszerűen hinned kell nekem.

1. tanács: Újraolvasás helyett teszteld magad

A legnagyobb tévhit az, hogy minél többször olvasod el ugyanazt, annál jobban megragad. Ezt számtalanszor bizonyították, hogy téves. Persze magolásra jó lehet, ami a holnapi vizsgán pont átsegít, de ezt a cikket tipikusan nem a holnapi vizsgások olvassák, hanem az önképzők. Önképzésben pedig az újraolvasás helyett töltsd az időd tesztekkel.

Milyen tesztekkel? Amik a témához kapcsolódnak. Ilyen teszteket készíthetsz is magadnak. Sőt, írni sem kell hozzá, a legegyszerűbb, ha egy könyv vagy kurzus minden fejezete végén felteszed magadnak a kérdést: miről is szólt a fejezet? Mit tanultam belőle? Mire fogom én ezt használni? Mikor próbálom ki a gyakorlatban? Ha ezekre nem tudsz válaszolni, egy-egy részt érdemes visszapörgetned, de nem kell mindent újra elolvasnod.

Találj ki magadnak teszteket már tanulás közben! Ha látod, hogy a tananyag nem kínál erre megoldást (nincs benne semmilyen feladat, kvíz, teszt, stb.), akkor rakd össze a sajátod önmagad vizsgáztatására. Például a könyvben az érdekesebb oldalak tetejére írj egy kérdést az adott legfontosabb kulcsüzenethez. Majd ha újra fellapozod a könyvet, próbálj meg a kérdésre válaszolni. Hidd el, hamarabb be fog így ugrani, mintha az egész könyvet újraolvasnád.

2. tanács: Gyakorolj változatos módokon

Szintén közhiedelem, hogy a csoportosított gyakorlás eredményes. Ezt is bizonyították sportolóktól kezdve kutatókon és diákokon át mindenkivel, hogy téves. Például baseball játékosok először 15 labdát ütöttek el egyfajta dobásra válaszul (pl. csavart labdával), majd 15 labdát kaptak egyenes dobással, és végül még 15 labdát egy harmadik dobással. Az eredmény? A 10-15. ütés környékén már egyre többször eltalálták a labdát.

Egy másik gyakorló csapat is szintén 3×15 labdát ütött el, de ők minden alkalommal vegyesen kapták a dobást, sosem tudták, hogy éppen mi következik. Az eredmény? Csalódottság, hiszen az edzés végére érve is alig páran találták el pontosan a labdát. Azonban ez a gyakorlás ment pár héten keresztül, és egy valós játékban, amikor valós ellenfél dobott – nem fogsz meglepődni – a második csapatban gyakorlók voltak kétszer olyan eredményesek, mint az első csapatban, speciális ütéseket gyakorló játékosok.

Az életben sem fogod tudni, hogy mikor milyen szituációban kerül elő egy feladat. Te se a funkcionális tréningekre iratkozz fel, hanem váltogasd a gyakorlást, a módszertant, a példákat. Ha egy új témában hallgatsz egy online kurzust, vegyél ki róla egy könyvet és lapozz bele, guglizz rá a témára az interneten, beszélgess róla az ismerőseiddel, de ha olyan a téma próbáld ki saját magad. Ugye, hogy még élvezetesebbnek is hangzik, mintha csak elvégeznél egy kurzust?

3. tanács: Kösd össze a pontokat

Amikor valami újat tanulsz, az igazából nem lehet teljesen új. Vagy ha igen, áss le addig magadban, amíg valamihez nem tudod kapcsolni. Megvan? Na, kösd össze ezt a két pontot. Kiváló! Most már továbbléphetsz a következő pontra. Azt kösd össze ezzel a vonallal. Az ideális képzés az, ahol segít neked az oktató ezeket a kapcsolatokat megtalálni, nem feltétlenül csak az anyagon belül. Bár egy jól strukturált tananyag legalább annyira fontos, mint egy érdekes tananyag! Nézd meg például a nyelviskolákat, mindenki angolt tanít, de mindenki más struktúrában hirdeti azt, mert szerinte az működik a legjobban. A kérdés csak az, hogy neked mi működik a legjobban.

Hogyan csináld? Rajzolj! Állj meg egy pillanatra, hunyd le a szemed, és gondolj valamire, amit már tudsz a témával kapcsolatban. Hasonlítsd valamihez, amit ismersz és építsd arra. De ha szó szerint rajzolsz, akkor egy idő után lesz egy saját térképed, ami maga lesz az út. Fejben elég lesz a térképre visszagondolnod, és tudni fogod követni a saját magad által rajzolt tanrendet.

4. tanács: Ismételj, különben szupergyorsan elfelejted

Tudtad, hogy a tanult dolgok 70%-át 1 héten belül elfelejtjük? Ha teszteljük a tudásunkat, akkor csak a felét felejtjük el. Ez 35%-os eredmény mindössze egy teszt miatt!

A maradandó tanulásnak pedig igazán egyetlenegy kiváló módszere van, ha soha nem felejtünk el semmit. 🙂 Amíg nincs fotografikus memóriád, mint Sheldon Coopernek, addig neked a tesztelések, ismétlések maradnak. Minél előbb teszteled magad a tanultakhoz képest, annál jobban fog megmaradni a tanult anyag. Vagy újraolvasod hetente az előző heti tanultak 70%-át (uhh…), vagy mini kvízekkel szórakoztatod a memóriád. És folyamatosan fejlődsz.

5. tanács: Kerüld el a “tudás illúzióját”

Azt képzeled, hogy tudod, például egy feleletválasztós kérdést elolvasol és beugrik hogy igen erről olvastam, tudom hol, király, lépjünk tovább – pedig igazából nem válaszoltál a kérdésre. A legjobb, ha nemcsak fejben válaszolsz, de le is írod a válaszod, mert akkor látod a szemed előtt, hogy ez tényleg a helyes válasz-e vagy sem.

6. tanács: Használj saját példákat – és taníts másokat

Emlékszel a baseball játékosok példájára? Ezt felhasználva tudni fogod, hogy a csoportos gyakorlás helyett sokkal eredményesebb a változatosabb gyakorlás. Az pedig, hogy ezt itt elismételtem, egy másik technika volt, az ismétlés technikája. Már csak ebben a cikkben is kétszer olvastál erről a két technikáról, így garantáltan jobban meg fognak maradni.

Na ez az újabb tanácsom! Alkalmazd mielőbb a most hallott dolgokat, például úgy, hogy elmeséled a párodnak, barátaidnak. Ha tanítod, akkor fel kell idézned – az agyadnak dolgoznia kell – ezáltal mélyebbre rögzül a tudás. Plusz hallhatsz meglepő és érdekes véleményeket, belekerülhetsz vitákba is, ami tágítja a látóköröd az adott témáról. Szuper! Ez a cikk is azért készült, hogy megtanuljam a tanulástechnikai alapokat, ez egyfajta gyakorlás számomra a témában.

7. tanács: Tanulj meg felejteni

Micsoda? Az előbb beszéltünk arról, hogy azért gyakoroljunk, hogy minél később felejtsünk. Most meg felejtenünk kell? Igen. Sok esetben egy új dolog tanulása közben el kell felejtenünk a régebben tanult szokást. Például a jobb és bal oldali vezetés, vagy a Mac vs PC használata, angol vagy német nyelv tanulása, stb.

A felejtés azonban időszakos, de minél hamarabb tudunk egy időre “elfelejteni” valamit, annál könnyebben tanuljuk meg az új dolgot. Az “elfelejtett” tudás pedig nagyon hamar visszajön, amint a megszokott környezetbe kerülünk. Szóval bátran felejts, de csak akkor és annak az érdekében, ha éppen egy pontosan ellentétes dolgot tanulsz.

Szóval miket tanultál meg ma?

• Mi a jobb az újraolvasásnál?
• Mi a jobb a csoportos gyakorlásnál?
• Miért fontos a strukturált tanulás?
• Hogyan akadályozzuk meg, hogy felejtsünk?
• Mi az a tudás illúziója?
• Miért jó másokat tanítani?
• Mikor éri meg felejteni?

Sikerült válaszolnod a fenti kérdésekre anélkül, hogy visszapörgettél volna a cikkben? Ha igen, gratulálok! A 8. tanácsom, hogy bátran használd a memóriád, teszteld magad úgy is, ha tudod hol a helyes válasz. Élménydús memória fejlesztést kívánok!

Ha még többet szeretnél tudni a memória fejlesztés művészetéről, olvasd el ezt a cikket, hallgasd meg a podcastet, vagy nézd meg a Academy Talk videónkat.