Míg tapasztalataink szerint a startupos körökben mozgó emberek már a kisujjukból kirázzák a szféra gyakran használt kifejezéseit, addig ezek a szófordulatok megnehezíthetik azoknak a dolgát, akik még csak most szeretnének elmerülni ebben a témakörben. Mivel a legtöbb diskurzus már nem a teljesen kezdők között alakul ki, vagy a legtöbb tartalom nem nekik íródik, így szükségét érezzük egy olyan hiánypótló tartalomnak, ami a elmagyarázza a legfontosabb, és leggyakrabban használt SaaS kifejezéseket, ezzel bevezetve őket a szegmens rejtelmeibe. Ebben a cikkben 14 olyan fogalom magyarázatát ismerheted meg, melyekkel gyakran fogsz találkozni a SaaS iparágban.
SaaS kifejezések, amiket kifejtünk ebben a cikkben:
- Customer Journey
- Customer Lifecycle
- Onboarding
- Lead
- Signup-to-Customer Rate
- Month on Month (MoM) Growth
- Net Promoter Score
- Microservices
- Low-code platforms
- Scrum
- Kanban
- Retention
- Pivoting
- Scaling
A lista átnézése után felmerülhet benned a kérdés, hogy vajon miért nem foglalkozunk a Churn rate, az MRR és ARR, a Customer Aquisition Cost, vagy a Customer Life Value metrikákkal, melyek szintén kritikus fontosságúak ebben a témában. Előző cikkünkben, amiben a legfontosabb SaaS mérőszámokat mutatjuk be, már részletesen írtunk ezekről az elemekről, így ha a tudásodat ezek ismeretével is tovább szeretnéd bővíteni, akkor mindenképp olvasd el azt a tartalmat is.
Vessük is bele magunkat a leggyakrabban használt kifejezések magyarázatába!
1. Customer Journey
A Customer Journey, azaz a Vásárlói útvonal azt mutatja meg, hogy a szolgáltatás iránt érdeklődő milyen utat tesz meg egy bizonyos mérföldkő eléréséig. Például milyen interakciókat hajt végre a weboldalon, vagy hogyan lép kapcsolatba a céggel attól a pillanattól kezdve, hogy elsőnek rákattint egy hirdetésre, mindaddig, amíg elő nem fizet az egyik csomagra.2. Customer Lifecycle
A Customer Lifecycle, vagyis a vásárlói életút valójában egy olyan szerkezet, ami egy átlátható keretbe rakja a szoftver vásárlóinak életét. Meghatározza azt a folyamatot, amin minden egyes felhasználó keresztül megy, amikor megismerkedik a céggel, feliratkozik a triálra, előfizet egy csomagra, ajánlja azt másoknak, vagy lemondja a szolgáltatást. A Customer Lifecycle-nek 5 kritikus eleme van, ami az Aquisition (Megszerzés), Activation (Aktiválás), Retention (Visszatartás, amiről még lejjebb írni fogunk a cikkben), Revenue (Bevétel), valamint a Referral (Ajánlás). Ezt AARRR modellnek is nevezik a marketingesek, akik ezt a struktúrát használják arra, hogy a vásárlók életútja köré építsék a marketing stratégiát, ami elősegíti a felhasználók következő stádiumba való lépését.
3. Onboarding
Az onboarding kifejezést hazánkban leginkább a HR divíziók használják. Ez a fogalom az új kollégák céges kultúrába, szokásokba, folyamatokba való bevezetését foglalja magában. Ez az az időszak, amikor az új munkavállaló megismeri kollégáit, az irodát, a rendszereket amiket a mindennapos munka során használni fog, és persze ezen időszak során bevezetik őt abba, hogy pontosan mit, hogyan kell majd elvégeznie munkája során.SaaS cégeknél nemcsak a HR részleg alkalmazza előszeretettel ezt a kifejezést, hanem a termékfejlesztési, vagy marketing csapat is, amikor arról beszélnek, hogy egy új regisztrálónak hogyan mutassák be a szoftverük funkcionalitását és a benne rejlő lehetőségeket. IT vonatkozásban az onboarding azt a folyamatot takarja, ami bemutatja az új érdeklődőnek, hogy mit, hol talál a kezelőfelületen, melyik funkció mire képes, és melyik gomb mit csinál. Ennek a folyamatnak kritikus fontossága van, hiszen a SaaS cégek egyik leggyakoribb problémája, hogy a regisztrált felhasználók nem látják meg elég hamar az értéket a szolgáltatásukban, nem látják, hogy az hogyan segítene nekik, így nem is fizetnek rá elő.
4. Lead
Lead-nek nevezzük azokat az érdeklődőket, akik már legalább egy lépést megtettek a cég felé. Például feliratkoztak egy webinárra, letöltöttek egy ingyenes anyagot, feliratkoztak a hírlevélre, vagy lefoglaltak egy ingyenes demó meetinget az egyik értékesítő kollégával.5. Signup-to-Customer Rate
Ez a ráta azt mutatja meg százalékosan, hogy a szoftver ingyenes verziójára regisztrált felhasználók közül mennyien fizettek elő 1-1 csomagra. Ez a mutató kulcsfontosságú lehet termékfejlesztés, vagy marketing szempontból is, hiszen az alacsony arány azt jelezheti, hogy nem elég meggyőző a termék a közönség számára, nem látják benne az értéket, vagy szimplán csak rossz célközönségnek próbáljuk eladni a terméket.6. Month on Month (MoM) Growth
Ez a szám azt jelzi, hogy egyik hónapról a másikra mekkora növekedésen ment keresztül a SaaS cég. Ez a mutató értelemszerűen minél magasabb, annál jobb, hiszen ez jelzi cégünk egészségét, a termékünk hasznosságát, és befektetők számára is mindenképp vonzó statisztika.7. Net Promoter Score
A Net Promoter Score (NPS) egy olyan gyakran használt mérce, amely képes hasznos visszacsatolást adni a termékfejlesztő cég számára arról, hogy szoftverükkel mennyire elégedettek a vásárlók. Az NPS mérésre képes eszközök egy egyszerű kérdést mutatnak a felhasználó számára, ahol egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelnie kell, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy másoknak is ajánlaná a szolgáltatást. Minél nagyobb az NPS, ami az összes válasz átlagát mutatja, annál biztosabb lehet a cég abban, hogy a felhasználók elégedettek a kínált funkcionalitással.8. Microservices
A következő néhány fogalommal kicsit technikaibb vizekre evezünk, hiszen fontos, hogy megismerkedjünk a SaaS cégek által leggyakrabban használt technológiákkal, és módszertanokkal is.A microservices egy olyan szoftver architektúrát takar, ami lehetővé teszi, hogy a fejlesztők ne egy egyedüli egységet alkotó szoftvert fejlesszenek, hanem minden egyes folyamatot önálló, de egymással folyamatosan kommunikáló kisebb szolgáltatás-csomagokra bontsanak. Azért is hívják micro-nak, mert ezek a szolgáltatás-csomagok sokkal kisebbek, mint az egy darabból álló szoftver, ezáltal a karbantartása, változtatása, és javítása is sokkal egyszerűbb. Ez a modern megközelítés lehetővé teszi a SaaS cégek számára, hogy a fejlesztők a szoftver 1-1 részére specializálódjanak, így nem mindenkinek egyszerre, ugyanabban a kódban kell dolgoznia. Ezzel a megoldással könnyebben és gyorsabban fejleszthetővé és skálázhatóvá válik a szoftver, ami egy hatalmas előnyt jelent a mai kiélezett piaci versenyben. Ha egyszer beülsz egy SaaS cég fejlesztői meetingjére, vagy elolvasol néhány technikaibb témájú cikket, biztosan találkozni fogsz ezzel a kifejezéssel.
9. Low-code platformok
A low-code, azaz minimális mennyiségű kódolást igénylő platformok lehetővé teszik, hogy a cégek egyedi, teljesen testre szabott szoftvert hozzanak létre egy olyan eszközzel, ami előre elkészített szoftver-elemeket tartalmaz. Ezeket az előre elkészített elemeket a fejlesztők úgy állíthatják össze, olyan sorrendben, és olyan logikával, ami megfelel a saját cégük elképzeléseinek. Tehát nem kell a nulláról a fejlesztőknek mindent lekódolniuk, hanem egy könyvtárból kiválaszthatják a sablonokat, amikkel dolgozni szeretnének. Ezeknek a platformoknak a logikája nagyon hasonlít az “összekattintgatós” weboldalkészítő megoldások struktúrájához, mint például az Elementor, vagy a Wix.Mégis hogyan lehet egy ilyen sablonokból álló rendszer teljesen egyedi és testre szabott? A low-code platformok arra is adnak lehetőséget, hogy a fejlesztők saját kóddal egészítsék ki a már meglévő elemeket, így minimális intervencióval, és manuális munkával egy egyedi rendszert építhetnek.
10. Scrum
A Scrum egy olyan keretrendszer, amit gyakran emlegetnek kéz a kézben az agilis szoftverfejlesztéssel. Valójában viszont a Scrum egy olyan termékfejlesztési módszertan, amit nem csak a szoftverfejlesztésben, hanem a cég egész területén lehet alkalmazni. Ez a módszertan egy rugalmas metodológiával oldja meg a vállalatok gyakori problémáját, ami a visszacsatolás, és folyamatos ellenőrzés hiánya miatt alacsonyabb minőségű végeredményt hozhat. A tradicionális megközelítés szerint, amit még mindig rengetegen alkalmaznak, 1-1 projekt elkészítéséhez készül egy terv, annak megvan a felelőse, és a kivitelező csapata, akik a terv szerint végigviszik a fejlesztést mindaddig, amíg A-Z-ig be nem fejeztek rajta mindent.Ennek a hátránya az, hogy sokszor a fejlesztés elkezdése után derül ki, hogy bizonyos feltételek nem teljesülnek az eredeti terv véghezviteléhez, vagy olyan körülményváltozások történtek a cég életében, amikre az elsőnek elképzelt megoldás már nem fog tudni választ adni.
A Scrum ezzel ellentétben rövidebb időszakokra, úgynevezett sprintekre bontja a fejlesztést, melyek során a teljes projekt 1-1 kisebb szeletét készítik el. Minden sprint után átbeszélik a projekt haladását, kiértékelik az addigi eredményeket, és az összeállított fejlesztési backlog-ból eldöntik, hogy melyek lesznek azok az elemek, amikkel tovább folytatják a fejlesztést.
11. Kanban
A Kanban egy munkamenedzsment-rendszer, ami segítségével átláthatóan követhető az egyes projektek haladása. A munkavállalók kapacitásának ellenőrzése is egyszerűbbé válik használatával, valamint a terhelésüknek megfelelő munkafolyamat-ütemezés is. A cégek vagy egy fizikális Kanban táblát használnak az irodában, vagy online feladat-menedzsment eszközöket alkalmaznak az egyes státuszok létrehozására és a feladatok követésére. Amikor egy adott feladat a következő stádiumba kerül, azt az elemet szimplán a következő oszlopba mozgatják mindaddig, amíg el nem éri a kész státuszt.
12. Retention
A retention-ről, vagyis az előfizetők megtartási arányáról már röviden írtunk a cikkben. Ez azt fejezi ki százalékosan, hogy a fizető vásárlók mekkora arányát képes a vállalat megtartani egy bizonyos időszak alatt. A vásárlók megtartási aránya fordítottan arányos a lemorzsolódási aránnyal (churn), ugyanis minél alacsonyabb a lemorzsolódási arány, azaz a szolgáltatást lemondó előfizetők száma, annál magasabb a retenciós ráta.13. Pivoting
A pivotálás azt takarja, amikor a cég jelentős változtatásokat eszközöl, új megközelítéseket próbál ki a vállalat bármely területén, amit jelentős tanulási, és elemzési fázis előzött meg. Pivotálás lehet egy új marketing eszköz bevezetése, egy új funkció piacra dobása, vagy akár egy új online eszköz használata a kollégák munkájának megkönnyítése érdekében.14. Scaling, azaz skálázás
A pivotálással együtt, a skálázás az az a szó, amit akár hétköznapi témák diskurálása során is hallhatsz egy startupos ismerősödtől. Ez a szó már annyira befonta magát a SaaS iparágban dolgozók mindennapjaiba, hogy szinte már észrevétlenül alkalmazzák a barátaikkal folytatott beszélgetések alatt is.A skálázás az a folyamat, amit a megfelelő hatékonyságú módszer megtalálása után használhatunk. Például ha egy cég marketingeseinek a célja az, hogy különböző hirdetési platformokat teszteljenek, hogy megtalálják azt az egyet, ami hatékonyan és megfizethetően képes új lead-eket hozni a vállalat számára, akkor skálázásnak hívjuk azt, amikor több erőforrást fektetnek abba a platformba, ami megfelelt az elvárásaiknak. Máshogy fogalmazva a skálázás azt jelenti, hogy egy tesztelési fázisban lévő, vagy kevesebb forrásokkal rendelkező megoldást, rendszert, vagy szervezetet a következő fokozatba váltunk, hogy ezáltal megtöbbszörözzük annak az elérését és eredményét.
A következő időszakban rengeteg hasznos SaaS témájú cikkel készülünk számodra, úgyhogy ha tetszett ez a cikkünk, akkor mindenképp kövess minket Facebook oldalunkon, ahol azonnal értesítünk, ha új tartalommal bővült oldalunk!